Beindult a márnaszezon a János-tónál

Horgászat Mondd el a véleményed!

Márnára horgászni leginkább augusztus végétől november közepéig érdemes. Ez nem azt jelenti, hogy máskor ne lehetne megfogni, de nem tömegesen.

A márna május, júniusban ívik a folyó medrében. Ilyenkor nagy csapatokban vonul felfelé a folyón, hogy elérje az ívásra legalkalmasabb, gyors folyású, kavicsos szakaszokat. Ikrája emberi táplálkozásra alkalmatlan, különösen az ívás idején mérgező. A márna fogása korlátozás alá esik.

Tilalmi ideje május 2-tó1 június 20-ig tart. Kifogható legkisebb mérete 40 cm. Horogra leggyakrabban 1/2-1 kg-os példányok akadnak, de vizeinken eléri a 4-5 kg-os súlyt is. Tipikus folyóvízi hal. Tavakban csak kivételesen fordul elő. Előszeretettel tartózkodik a gyors folyású, kavicsos, homokos fenekű folyókban elkerüli az iszapos medret.

Teste izmos, torpedó formájú, oldalról csak enyhén lapított. Megnyúlt orra alatt a szájzugban két-két bajuszszál található. Alsó állású száját kemény, húsos ajkak veszik körül. Az első kemény hátúszó sugár fogazott, úgynevezett bognártüskét alkot. Pikkelyei kicsinyek, aranyos csillogásúak. Háta olajzöld, oldalai aranyosak, hasa sárgásfehér. A hát és farokúszó szürke, míg a többi úszó vöröses. Húsa szálkás de ízletes. A hegyi patakok alsó folyásától egészen a tengeri torkolatvidékig fellelhető, elsősorban azonban a még viszonylag gyors áramlású szakaszok hala (márna szinttáj).

A vízszennyezésekhez nagyon jól alkalmazkodott, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kanálisok, szennyvízbefolyók körül fogott szebbnél szebb példányok. A szennyvízbefolyók időnként rengeteg szerves hulladékot szállítanak, ami márnáknak bőséges élelemforrást jelenthet. A sok “mocsoktól” szennyezett víz így éléskamrává válik számára. Az éhség pedig nagy úr, különösen egy ilyen sokat mozgó halnál, akinek a folyó erejének ellenében kell úsznia, ezért a tiszta víz iránti vonzalmát felcseréli a bendője diktálta törvénnyel. Enni kell, és ahol a kaja, ott a helye! A folyókon így ő a kukás, bár biztos fogyaszthatna egész életében apró rákokat, kagylókat is.

Az általános értelemben, fokozatosan romló vízminőség azonban rá is kedvezőtlenül hat. Igaz ugyan, hogy a kifejlett márnák elegendő oxigén mellett leküzdik ezt az akadályt, de a zsenge ivadékoknak szükségük van a tiszta folyóra. A szennyezésekkel az ivadékok túlélési esélyét csökkentjük, ami hosszú távon befolyásolni fogja a ma még kielégítőnek mondott állományt. A márna sem képes az emberi felelőtlenséghez teljes mértékben alkalmazkodni. Habár a dunának a pesti szakaszán ami a leg szennyezettebnek mondható az elmult 10 évben sokat javult a víz minősége.Igen változatos az étrendje. A jelentős “szemét”, és állati hulladék mellett húsos ajkaival képes lecsipkedni a köveken megtapadt algákat, csigákat. Ami az aljzaton hever, és a legcsekélyebb mértékben is élelemnek minősülhet, azt nem hagyhatja érintetlen. Táplálékát zömében késő délutántól kora délelőttig keresgéli, de jó etetéssel egész nap fogható.

Címkék: | Nyomtatás Nyomtatás | Küldés e-mailben Küldés e-mailben


Hozzászólás küldése

János-tó Hajókikötő és Étterem
Készítette: Hatékony hirdetést akarok! - Vevőmágnes hirdetések mikrocégek számára
Powered by WordPress.